Szelfibot: megfelelő biztonsággal kezeljük!

Rendelkezik szelfibottal? El tudja képzelni, hogy veszélyes is lehet?

szelfibot.jpg

Gondolta volna, hogy a szelfibot (selfie bot, selfie stick) nem csupán mai korunk vívmánya, de veszélyforrás is egyben? Bár önmagában a termék nem veszélyes, használata során azonban akarva-akaratlanul olyan sérüléseket okozhatunk, mely sokszor már nem helyrehozható.

Mi is az a szelfibot?

Egyre többször látni környezetünkben magukat vagy saját csoportjukat fotózó embereket, a megszokotthoz képest ismeretlen eszköz, egy botra erősített telefon vagy kamera segítségével. Az úgynevezett szelfibot, amely manapság gyors ismeretségre tett szert a fiatalok között, először az extrém sportok kedvelőinek körében volt használatos, valahol 2013 tájékán bukkant fel a köztudatban. Pedig három évtizede találták fel, mégis úgy tűnik, csak most lett belőle slágertermék. Nemcsak a mobilok terjedése, de a vezeték nélküli összeköttetés is hozzájárult mostani sikeréhez. Az eszköz segítségével saját karunkat tudjuk „meghosszabbítani” annak érdekében, hogy a fotó megfelelő távolságból készülhessen el a minőségi kép elkészítése érdekében. A szelfibotok úgy lettek kialakítva, hogy kényelmes legyen tartani a kép készítése közben, és legtöbbjük távvezérlő gombbal is el van látva.

Az Ázsiából terjedő szelfibotokat úgy alakították ki, hogy okostelefonnal együtt lehessen őket használni, így nem meglepő, hogy a fiatal generáció körében terjedt el először nagy százalékban. Az ázsiai kontinensen is elsőként Indonéziában, Malajziában és a Fülöp-szigeteken, majd Dél-Koreában és Japánban lett egyre népszerűbb. Napjainkban Amerikában és Európában is egyre többen használnak szelfibotot. A fényképmegosztó oldalakon egyre több olyan fotót találni, amelyet ilyen eszköz használatával készítettek.

A Time magazin 2014-ben a legjobb 25 innováció közé választotta a szelfibotot, ami azért is érdekes, mivel 20 évvel ezelőtt a termék forgalomba hozatala sikertelen volt: a használhatatlan japán találmányokat összegyűjtő könyvben tették közzé.

Miért lehet veszélyes a szelfibot?

Megfelelő kézben, gondossággal eljárva semmi veszélyt nem jelent számunka a szelfibot használata. Ugyanakkor arra is gondolnunk kell, hogy múzeumban, zsúfolt tereken a bot használata óvatlanul is kárt okozhat vagyontárgyakban, más emberek testi épségében.

Egy műtárgy sérülésével nem csupán a múzeumnak, hanem a nemzetnek is felmérhetetlen károkat okozunk, mely egy kis odafigyeléssel megelőzhető. Fotózás közben figyelmetlenné válhatunk, kevésbé ügyelünk arra, merre lépünk, mi áll mögöttünk, így akár saját magunknak is komoly sérüléseket okozhatunk egy vétlen lépéssel. Nagyobb létszámú rendezvényeken (karnevál, focimérkőzés) pedig azért nem kívánatos a jelenléte, mivel nem megfelelő kezekben sajnos fegyverré is válhat, komoly sérülés veszélyét rejtve.

szelfi2.jpg

2015-ben több ember halt meg szelfizés közben (összesen tizenketten), mint cápatámadásban. Eddig is sokat lehetett hallani érthetetlen szelfibalesetekről. Olyanokról, hogy egy japán férfi leesett a Tádzs Mahal lépcsőjéről, és szívrohamot kapott, vagy hogy egy ausztrál diák  700 méter magasból, a norvég Trolltunga szikláról zuhant le, mert minél jobb pozíciót keresett a fényképéhez. A Yellowstone Nemzeti Parkban pedig egy 43 éves nőt öklelt fel egy bölény, miközben ő a szelfizéssel volt elfoglalva.

A Priceonomics adatai alapján a világon negyvenkilenc halálos szelfibaleset történt 2014 óta, és ebből tizenkilencet Indiában regisztráltak.

A külföldi gyakorlat

Franciaországban elsőként a versailles-i kastély múzeuma tiltotta ki épületeiből a szelfibotot, és több francia kulturális intézmény is hasonló korlátozást fontolgat, de például mára már a római Colosseumban is nemkívánatos tárgy. Az amerikai gyakorlathoz hasonlóan a versailles-i kastély igazgatósága is a látogatók és a múzeumi tárgyak védelmével indokolta döntését. A tiltás a belső terekre vonatkozik a kastélyban, a 150 centiméter hosszú bot használata ugyanis a műtárgyak és a kastély termeit megvilágító csillárok közelében nem kockázatmentes.

Bécs egyik vezető múzeuma, az Albertina sem engedi be a botot, Nagy-Britanniában a londoni Nemzeti Galéria mellett egyes futballcsapatok stadionjaiba sem vihető be az eszköz. Az Egyesült Államok számos intézményében is bevezettek már hasonló korlátozást, egyebek közt a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeumban és a Guggenheim Múzeumban, valamint a washingtoni Smithsonian Intézetben. Videózni és fotózni szabad, szelfibotot és fényképezéshez használt állványokat bevinni azonban nem. Brazília futballstadionjaiból is kitiltották. A rendőrség azzal indokolta a döntést, hogy az eszközt a rivális szurkolótáborok fegyverként vethetik be egymás ellen, de a riói karneválon sem volt szabad bottal szelfizni.

Kirívó példa, de Dél-Koreában 27 ezer dolláros pénzbírság és akár három év börtönbüntetés is járhat a nem legális szelfibotokért. A Dél-Koreai Tudományos Minisztérium felhívta az állampolgárok figyelmét, hogy jelezzék, ha gyanús szelfibot-értékesítőt látnak vagy találnak, ugyanis ezen termékek mellé sok esetben adnak bluetooth-os kioldókat, amelyek azonban nem rendelkeznek a megfelelő rádiófrekvenciás tanúsítványokkal, így azok forgalmazása illegális.

Oroszországban például annyira gyakori a szelfibaleset, hogy a kormány útmutatót adott ki, melyen piktogramokkal hívják fel a figyelmet arra, milyen helyzetekben ne készítsünk fényképet.

szelfi_piktogramok.jpg

Rendkívüli szabályozásokra van szükség Mumbai városában, az egyre gyakoribb halálos szelfibalesetek miatt. A városban ezért 16 szelfimentes zónát alakítottak ki, ahol tilos az ilyen képek készítése, sőt, még maga a belépés is. Amennyiben valaki megszegi a tilalmat, 1200 rúpiás, azaz nagyjából 5000 forintos büntetéssel számolhat.

Hazai gyakorlat

Hazánkban még nem gyakori a szelfibotok kitiltása zárt terekből, illetve rendezvényekről. De például a Total Dance Fesztivál házirendje szerint kérik a résztvevőket, hogy az eseményre ne hozzanak magukkal szelfibotot.

Reklámeszköz is egyben

A múzeumokban néhány évvel ezelőtt még világszerte tiltották a belső térben való fényképkészítést, a műtárgyak fotózását. Az okostelefonok és a közösségi oldalak megjelenésével azonban a legtöbb múzeum oldani kényszerül ezen a szigorúságon, hiszen nem állhat minden látogató mögött egy teremőr. Manapság a múzeumok kifejezetten bátorítják a látogatókat szelfik készítésére az intézményeken belül, mert az mára a marketing eszközévé vált, népszerűsítésnek tekintik.

Modernizálták a szelfibotot

Hallott már a shoefie-ról? Vélhetően nem. Egy amerikai cipőmárka, megismerve a szelfibot használatának veszélyeit, felismerve a fogyasztói igényt, a szelfizés további használatához kifejlesztette azt a cipőmodellt, mely segítségünkre lehet a magunkról kattintott képek elkészítésében.

A szelfidrón pedig a legújabb változat, melynek használata további adatvédelmi és repülésbiztonsági kérdéseket is felvet a biztonságos használaton túl. A virtuális szelfibot pedig a közösségi oldal sikeres eszköze lehet a jövőben.

szelficipo1.jpg

Mire figyeljünk tehát?

Fogyasztóvédelmi szempontból az tanácsolható, mint minden más termék vásárlásakor, győződjünk meg róla előzetesen, milyen típusú eszközre van szükségünk, vásárláskor olvassuk el a termék címkézését, használati utasítását, a vásárlásról mindenképpen kérjünk számlát a későbbi igényérvényesítés lehetőségének érdekében. A botot megfelelő körültekintéssel, embertársaink és környezetünk maximális megóvása mellett, felelősséggel használjuk. 

 

videó forrás: http://rtl.hu/nonstop/iden-tobb-ember-halt-meg-szelfizes-kozben-mint-capatamadasban