A fogyasztók, de sokszor a vállalkozások is felteszik a kérdést a hatóságnak, hogy mi a különbség a szavatosság és a jótállás között, egyáltalán hogyan viszonyulnak egymáshoz. Nincsenek tisztában a garanciális eszközök nyújtotta lehetőségekkel, ezért sokszor nem is élnek vele. Érdemes tehát tisztázni a köznapi értelemben vett szavatosság és garancia fogalmának, jogszabály nyújtotta védelmi eszköznek egymáshoz való viszonyát.

A Polgári Törvénykönyv minden, fogyasztói forgalomban (vagyis kereskedőtől természetes személy által) megvásárolt termékkel kapcsolatban (függetlenül annak vételárától, új vagy használt voltától) szavatossági kötelezettséget ír elő. Új termék esetében két éves időtartamra, használt termékek esetében, továbbá nem fogyasztói szerződések esetén (magánszemély – magánszemélytől, kereskedő – kereskedőtől való vásárlása esetén) egy éves időszakra.

Ha ezen időszakon belül a termék gyártási eredetű hibával romlik el, a kereskedő köteles azt ingyenesen javítani, cserélni, vagy ha egyikre sincs lehetőség, árleszállítással élni, a terméket a vállalkozó költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, végső esetben a vételárat visszafizetni. Tehát mind a szavatosság, mind a jótállás időszakában alapvetően szavatossági jogainkat érvényesíthetjük. Ez a nagyobb „halmaza” a fogyasztói vásárlás jogi védelmi eszközének ha a jogérvényesítési időszakot vesszük alapul.

Ezen halmazon belül elkülöníthető a termékek azon köre, melyet tartós fogyasztásra terveztek, Korm. rendeletben meghatározott kategóriába tartozik (pl. műszaki cikk, jármű, hangszer, bútor, gyermekgondozási cikk, óra-ékszer, sporteszköz, valamint ezek tartozékai és alkatrészei), vételára 10.000 Ft feletti (szőrmésbőrből készült ruházati terméknél 50.000,-Ft felett), és fogyasztói szerződés keretében új termékként értékesítették. Ezekre ugyanis jogszabály által előírt egy év kötelező jótállás is biztosítandó.

A kötelező jótállás nem kivételszabály a kellékszavatossághoz képest, hanem többletjogosultságokat tartalmazó előírás, mely a szavatossági jogokon felül további kedvezményeket biztosít a fogyasztói szerződés keretében vásárlónak bizonyos termékek esetében.

A kötelező jótállás egyedi szabályai

Ilyen például a bizonyítási kötelezettség, mely a kötelező jótállás teljes egy éve alatt a vállalkozást terheli, vagyis ha vita van Önök között a tekintetben, hogy a hiba gyártási eredetű-e vagy a helytelen használat következménye, úgy a vállalkozásnak kell bizonyítékkal (pl. szakvélemény) alátámasztania, hogy mi okozta azt. — A szavatossági időszakban ezzel szemben a kereskedőt csak hat hónapig terheli ez a kötelezettség, a rákövetkező másfél évben már a fogyasztónak kell bizonyítania, amennyiben a felek között vita alakul ki a minőségi kifogás megalapozottságát illetően.

Ezen témakörről bővebben itt olvashat: http://mno.hu/fogyasztovedelem/szakvelemeny-szukseges-kinek-kell-fizetnie-1209692.

Többlet garancia továbbá a 3 munkanapon belüli cserekötelezettség. A Korm. rendelet értelmében a hatálya alá tartozó termékek esetében ha a fogyasztó a termék meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül jelzi kifogását a kereskedőnek, a vállalkozás nem hivatkozhat aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket azonnal kicserélni, ha a meghibásodás természete miatt a termék rendeltetésszerű használata akadályozott. — Szavatossági időszakban ilyen szabály nincs.

A témakörrel kapcsolatban itt tájékozódhat:

• http://www.nfh.hu/node/14235
• http://mno.hu/fogyasztovedelem/csereigeny-harom-munkanapon-belul-mikor-eljunk-vele-1252518
• http://mno.hu/fogyasztovedelem/tevhit-72-oras-penzvisszafizetesi-garancia-1212049

A kötelező jótállás kapcsán biztosított, hogy a 10 kg-nál nagyobb tömegű termék esetében a vállalkozás köteles a terméket helyben megjavítani, vagy ha arra nincs lehetőség, akkor elszállításáról is gondoskodni, tehát nem csak annak anyagi oldala, hanem megvalósítása is a kereskedőt terheli. — Míg szavatossági igényérvényesítés keretében magáról a helyszínen való megszerelésről és az elszállítás biztosításáról nem köteles gondoskodni a kereskedő.

Kötelező jótállás esetén nincs számla bemutatási kötelezettségünk, elegendő a jótállási jeggyel érvényesíteni igényünket. Ha a jogi előírások ellenére nem kaptunk jótállási jegyet, a garanciális igény a számlával is érvényesíthető. — A szavatossági időszakban a jogérvényesítés legfontosabb eszköze a blokk, számla bemutatása.

A témakörrel kapcsolatban itt tájékozódhat: http://fogyasztovedelmi.blog.hu/2015/11/20/nem_talalja_a_blokkot_a_keszulek_pedig_elromlott

Ha a termék gyártója a fogyasztási cikkre a kötelező előírásoknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, azt a kereskedőnek érvényesítenie kell a fogyasztó felé is. Ilyen például, ha a gyártó ráírja a termékre, hogy két év garanciát (jótállást vállal) a termékkel kapcsolatban. Ez a szerződéses (önként vállalt) jótállásnak egy bizonyos fajtája, amikor az alapvetően is kötelező egy éves jótállást követően biztosít még további plusz garanciális időszakot. — A szavatossági időszak meghosszabbítása nem jellemző, ugyanakkor jó tudni, hogy ha a termék egésze (vagy egy része) kicserélésre került, a termék (vagy része tekintetében) a szavatossági időszak újra indul.

Kötelező jótállás esetében jótállási jegyet kell átadnia a kereskedőnek. Ez tartalmazza a vállalkozás nevét, címét, a termék megnevezését és típusát, gyártási számát,) a gyártó nevét, címét, a vásárlás (üzembe helyezés) napját, a fogyasztó jótállásból eredő jogait, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit, továbbá az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti. – Szavatosság esetében elegendő blokkot, számlát kapni a termék megvásárlásakor.

Kijavítás, csere esetén a jótállási jegyen fel kell tüntetni a kijavítás iránti igény bejelentésének és a kijavításra történő átvételnek az időpontját, valamint gépjármű esetében a kilométeróra állását, a hiba okát és a kijavítás módját, továbbá a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, valamint gépjármű esetében a kilométeróra állását. Kicserélés iránti igény teljesítésekor a vállalkozásnak a jótállási jegyen fel kell tüntetnie a kicserélés tényét és időpontját. — Szavatossági időszakban a javítás, csere ténye elsősorban a minőségi kifogásról felvett jegyzőkönyvvel támasztható alá.

A kötelező jótállás érvényességéhez a vállalkozás további követelményt is előírhat, ha a fogyasztási cikk megfelelő üzembe helyezése más módon nem biztosítható és a követelmény teljesítése nem jelent aránytalan terhet a fogyasztó számára. (Pl. gázkészülék szakszerviz általi beüzemelése). Ekkor azonban ennek várható anyagi terheiről, magáról a követelményről előzetesen kell tájékoztatniuk a vásárlót. — Szavatosság esetén a kereskedő további követelményeket nem támaszthat a minőségi kifogás intézéséhez.

A szerződéses (vagyis önkéntes) jótállásról, az elégedettségi garanciáról, valamint a termékszavatosságról egy következő cikkünkben térünk ki részletesebben.