Egyre gyakrabban hallunk olyan panaszt, mind fogyasztói részről, mind a vállalkozások oldaláról, hogy olyan csomagküldeményt vesznek át, melyet meg sem rendeltek, illetve ha előzetesen tudtak is róla, mivel telefonos megkeresés előzte meg a csomagot, arról tájékoztatták őket, hogy ingyenes, bemutató ajándékcsomag érkezik a megadott címre.

Nem árt azonban tudni, hogy mire kell odafigyelni ebben az esetben. Javasoljuk, hogy olyan küldeményt, melyet biztosan nem rendeltek meg, ne vegyenek át!

Meg kell különböztetnünk ebben az esetben a fogyasztók részére, illetve a vállalkozásnak küldött kéretlen reklámcsomagok kezelését.

Fogyasztónál

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet  8. § (1)-(2) bekezdése szerint a vállalkozás nem követelhet a fogyasztótól ellenszolgáltatást, ha olyan terméket értékesít vagy olyan szolgáltatást nyújt, amelyre nézve nem jött létre szerződés. A fogyasztó nyilatkozatának elmulasztása esetén sem lehet vélelmezni a vállalkozás ajánlatának – hallgatólagos – elfogadását.

• Ha ingyenes csomagot kapott, és átvételi elismervényt nem írt alá

Ha a cég nem tudja bizonyítani, hogy Ön a csomagot átvette, úgy behajtásra sincs jogszabályi lehetősége (alapja).  Valószínűleg azt sem tudja bizonyítani, hogy Ön a terméket valóban megrendelte.

Javasoljuk, hogy a behajtó cégnek és a termékcsomagot kiküldő cégnek küldjön egy levelet, melyben leírja azt, hogy Ön semmilyen terméket nem kapott kézhez. Nekik kell tudniuk azt is bizonyítani, hogy Ön valóban megrendelte a terméket és nem kéretlenül küldték ki.

• Ingyenes csomagot kapott, átvételi elismervényt írt alá

Amennyiben azonban átvételi elismervénnyel vette át a terméket, úgy javasoljuk az abban foglaltakat alaposan áttanulmányozni. Ha az elismervényt aláírta, azzal létrejöhet a távollévők között kötött szerződés, melytől 14 napon belül indokolás nélkül elállhat. Amennyiben az első csomag ingyenes is volt, az átvételi elismervénnyel azt is aláírja, hogy további csomagokat rendel meg, melyért azonban már fizetni kell. Ha 14 napon belül nem jelzi elállási szándékát, a többi csomagért már jogszerűen kéri el a pénzt a vállalkozás.

Javasoljuk tehát, hogy semmilyen csomagot ne vegyenek át, amit nem rendeltek meg. Aláírás előtt feltétlenül olvassák el az apóbetűs részeket is, és a megfelelő határidőben jelezzék elállási szándékukat.

• Ha a csomagot bizonyíthatóan átvették, és 14 napon belül nem mondták le a szerződést

úgy az elállási határidő akár 12 hónapra is meghosszabbodhat akkor, ha előzetesen nem kaptak tájékoztatást elállási jogukról (tehát az nem, vagy nem pontosan szerepelt pl. az átvételi elismervényen szereplő „szerződési feltételekben”.)

A távollévők között létrejött szerződések esetében a fogyasztót előzetesen kell tájékoztatni:

a) a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, az adathordozónak és a terméknek vagy szolgáltatásnak megfelelő mértékben;

b) a vállalkozás nevéről;

c) a vállalkozás székhelyének postai címéről, és – ha azzal rendelkezik – a telefonszámáról, a telefaxszámáról és az elektronikus levelezési címéről, továbbá annak a vállalkozásnak a nevéről és postai címéről, akinek a nevében eljár;

d) a vállalkozás üzleti tevékenysége helyének postai címéről, és annak a vállalkozásnak a postai címéről, akinek a nevében eljár, akihez a fogyasztó a panaszait címezheti, ha e cím a c) pont szerint megadott címtől eltér;

e) a szerződés szerinti termékért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás adóval megnövelt teljes összegéről vagy – ha a termék vagy szolgáltatás jellegéből adódóan az ellenértéket nem lehet előre ésszerűen kiszámítani – annak számítási módjáról, valamint az ezen felül felmerülő valamennyi költségről (így különösen a fuvardíjról vagy a postaköltségről), vagy ha e költségeket nem lehet ésszerűen előre kiszámítani, annak a ténynek a feltüntetéséről, hogy további költségek merülhetnek fel;

f) határozatlan időre szóló vagy előfizetést magában foglaló szerződés esetében arról, hogy az ellenszolgáltatás teljes összege a számlázási időszakra vonatkozó valamennyi költséget tartalmazza. Ha az ilyen szerződés átalánydíjas, arról, hogy az ellenszolgáltatás teljes összege egyúttal a teljes havi költséget is jelenti. Ha az összes költséget nem lehet előre kiszámítani, a fogyasztót tájékoztatni kell az ellenszolgáltatás összegének kiszámításának módjáról;

g) a szerződés megkötéséhez alkalmazott távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz használatának díjáról, ha e díj emelt díjnak minősül;

h) a teljesítés feltételeiről, így különösen a fizetésről, a fuvarozásról és a teljesítési határidőről, valamint a vállalkozás panaszkezelési módjáról;

i) a 20. § szerinti jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről (különösen a 22. §-ban foglaltakról), valamint a 2. melléklet szerinti nyilatkozat-mintáról;

j) arról, hogy a 20. § szerinti jog gyakorlása esetén a termék visszaküldésének költségét a fogyasztónak kell viselnie, ha a vállalkozás nem vállalta e költség viselését, és – a távollévők között kötött szerződés esetében – a termék postai küldeményként nem küldhető vissza;

k) arról, hogy a fogyasztó a 26. § szerint köteles megtéríteni a vállalkozás ésszerű költségeit, ha a 13. § vagy a 19. § esetén a teljesítés megkezdését követően gyakorolja a 20. § szerinti felmondási jogát;

l) arról, ha a 29. § alapján a fogyasztót nem illeti meg a 20. § szerinti jog, illetve azokról a körülményekről, amelyek teljesülése esetén a fogyasztó elveszíti a 20. § szerinti jogát;

m) a kellékszavatosságra és a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségről;

n) az értékesítés utáni ügyfélszolgálati és egyéb szolgáltatások, valamint a jótállás fennállásáról és annak feltételeiről;

o) arról, hogy rendelkezésre áll-e a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerinti magatartási kódex, illetve a magatartási kódexről történő másolatkérés módjáról;

p) határozott időre szóló szerződés esetén a szerződés időtartamáról, határozatlan időre szóló szerződés esetén a szerződés megszüntetésének feltételeiről;

q) a határozott időre szóló olyan szerződés esetén, amely határozatlan időtartamúvá alakulhat át, az átalakulás feltételeiről, és az így határozatlan időtartamúvá átalakult szerződés megszüntetésének feltételeiről;

r) a fogyasztó kötelezettségeinek szerződés szerinti legrövidebb időtartamáról;

s) a fogyasztó által a vállalkozás kérésére fizetendő vagy biztosítandó letét vagy egyéb pénzügyi biztosíték nyújtásáról és annak feltételeiről;

t) a digitális adattartalom működéséről, valamint az alkalmazandó műszaki védelmi intézkedésről;

u) a digitális adattartalom hardverrel és szoftverrel való együttműködési képességéről a vállalkozástól ésszerűen elvárható ismereteknek megfelelően;

v) a jogszabályi előírás vagy a vállalkozás döntése alapján a vállalkozásra nézve kötelező peren kívüli panaszkezelési mód és vitarendezési mechanizmus igénybevételének lehetőségéről, valamint az ehhez való hozzáférés módjáról;

w) a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület nevéről és székhelyének postai címéről.

A tájékoztatási kötelezettség teljesítésének bizonyítása a vállalkozást terheli.

21. § (1) Ha a vállalkozás a 11. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, a 20. § (2) bekezdésében meghatározott elállási határidő tizenkét hónappal meghosszabbodik.
    
    

• Ha a csomagot bizonyíthatóan átvették, és 14 napon belül nem mondták le a szerződést, de az összes kötelező tájékoztatást megkapták előzetesen

Természetesen minden szerződést fel lehet mondani. Ebben az esetben a vállalkozás szabta feltételek mellett állhat el a további csomagküldeményektől, mellyel kapcsolatban a cég ún. bánatpénzt kérhet. Ennek feltételeiről, összegéről érdeklődjön a vállalkozásnál.

• Amennyiben már fizetési meghagyást kaptak, a tartozás behajtása iránt intézkedtek
  

A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi. L. törvény értelmében a fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a közjegyzőnél ellentmondással élhet. A kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás – az ellentmondással érintett részben – perré alakul át. Ellentmondás hiányában azonban a fizetési meghagyás bírósági ítélettel egyenértékű dokumentumnak minősül, így a benne foglalt összeg behajtása érdekében a jogosult végrehajtó segítségét kérheti.

Tehát, amennyiben Ön még határidőben van és ellentmondással él a fizetési meghagyást illetően, akkor a polgári perben lehetősége lesz előadni álláspontját az ügyről. Ha határidőn túl van, akkor a végrehajtási szakaszban erre már nincs lehetősége. Erről bővebben itt olvashat: www.fizetesi-meghagyas.hu

 ---------------------------------------------------------------

Céges esetben

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet előírásai csak természetes személy fogyasztóra vonatkoznak, vállalkozásokra nem, figyelemmel arra, hogy nem minősülnek fogyasztónak.

Ettől függetlenül természetesen kéretlen küldeményeket a vállalkozások sem kötelesek átvenni és kifizetni.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alábbi rendelkezései vonatkoztathatóak az ügyre:

A Ptk. 6:58. §-a szerint a szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.

A 6:62. § (1) bekezdése szerint a felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről.

A 6:90. § (1) bekezdése alapján aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést.

A 6:91. § (1) bekezdése szerint akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, a megtévesztés hatására tett szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja.

A fentiek mind azt eredményezik, hogy a vállalkozás jogosan támadhatja meg a szerződést bíróságon, és kérheti annak érvénytelenítését, ha megtévesztéssel vették rá a szerződéskötésre.

Javasoljuk, hogy ilyen esetben vegye fel a kapcsolatot írásban a csomagküldő vállalkozással, és a fentiekre való hivatkozással hivatkozzon a szerződés érvénytelenségére. Alapos hivatkozás lehet az is, ha az Önök cégénél a szerződés aláírására az a személy, aki a fuvarlevelen a csomagot átvette, nem jogosult, így eleve létre sem jöhetett érvényesen a szerződés.

Tisztességtelen kereskedői magatartás miatt panaszbejelentést a hatáskörrel rendelkező Gazdasági Versenyhivatalnál tehetnek: www.gvh.hu

A kéretlen csomagért kért összeget nem javasolt kifizetni, amennyiben a tisztességtelenül eljáró cég bíróságra kívánja vinni az ügyet, úgy neki kell majd bizonyítania, hogy nem szándékos megtévesztéssel vették rá Önöket a szerződéskötésre, sőt az Önök kifejezett megrendelésére szállították ki a csomagot (melyre minden bizonnyal valós bizonyítékot nem fognak tudni felmutatni).