Állatszavatosság az új Ptk.-ban

A 2014. március 15-e előtt vásárolt állatok tekintetében a régi Ptk. úgy rendelkezett, hogy állat szolgáltatására irányuló szerződés esetén a szavatossági igény a teljesítéstől számított hatvan nap alatt évült el (szubjektív határidő). Ha a jogosult igényét menthető okból hatvan nap alatt nem tudta érvényesíteni, így különösen, ha a hiba jellegénél vagy a dolog természeténél fogva az hatvan nap alatt nem felismerhető, akkor a szavatossági jog érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított egy év volt (jogvesztő, objektív határidő).

A jelenleg hatályos, 2013. évi V. törvény (új Ptk.) legjelentősebb változása e téren, hogy a törvény egyéves általános elévülési szavatossági határidőt ír elő állat adásvétele esetében is (nincs külön rendelkezés az állatszavatosságra), megszűnt a korábbi 60 napos szabály, illetve a jogvesztő határidők is. Fogyasztói szerződések esetében pedig kétéves szavatossági időszak vonatkozik az adásvételre.

A törvény indoklása ugyan megemlíti a „természetes elhasználódás által behatárolt élettartamot”, vagyis az adott dolognak (értendő ez alatt az élő állat is) mégiscsak létezik egy olyan szakmailag meghatározott élettartama, amelynek az eltelte után már nem beszélhetünk hibás teljesítésről. De ezt az adott dologra szabott időtartamot minden alkalommal a bíróságnak kell meghatároznia.

Szavatossági jogok húsvéti nyúl vagy bármely más állat vásárlása esetén

Amennyiben tehát állatot vásárol magánszemélytől, akkor egyéves szavatossági időszak biztosított a vásárló számára. Ha kereskedőtől vásárol magánszemélyként, akkor pedig két év. Ezen az időtartamon belül, ha az állatnak olyan baja keletkezik, amely már az átadáskor is (akár rejtetten) megvolt benne, vagy a vásárlást követően olyan okból pusztul el, amely már az átadáskor is létezett (például betegsége volt, parazitákkal bírt, születési rendellenessége volt), úgy az eladó fél felelősséggel tartozik.

A további viták elkerülése érdekében javasolt az adásvételről a blokk, számla elkérése, nagyobb értékkel bíró állatállomány vásárlásakor szerződés megkötése, benne a szavatossági felelősség rendezésével, valamint állatorvosi igazolás elkérése az eladótól.

A szavatossági jogok e téren kissé tágabban értelmezendők. Az új Ptk. előírásai szerint kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint

• kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne, vagy
• az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat.

Állatszavatosság esetében elsősorban az árleszállítás (például kikezelhető betegség esetén), bizonyos esetekben a csere (ha nem fontos az állat egyedisége), illetve a szerződéstől való elállás az, ami életszerűen gyakorolható jogként szóba jöhet. Ha a felek között vita van a tekintetben, hogy az állat milyen okból pusztult el, kereskedő és fogyasztó szerződő felek esetében a békéltető testületi eljárás ajánlható, magánszemélyek közötti szerződés kapcsán elsősorban bírósági eljárásnak van helye a vita rendezése, az esetleges kártérítés megítélése tekintetében.

További hasznos információk: www.nfh.hu